Intézetünkről
Hírek

Semmelweis egyetemi hírek

https://semmelweis.hu/hirek/

 


Értékes időt nyer a stroke-betegek számára a mesterséges intelligencia (MI) alapú országos képalkotó és -elemző hálózat – Az első év tapasztalatai

A fejlett ipari társadalmakban – így hazánkban is – az agyi érelzáródás okozta akut iszkémiás stroke (AIS) a halálozás harmadik, a tartós ápolást igénylő rokkantság első leggyakoribb oka. Ezekben az esetekben a tartós idegrendszeri károsodás megelőzése vagy mértékének csökkentése csak rövid időn belül elvégzett keringés-helyreállító beavatkozással lehetséges. 

2023. október 29.

Hazánkban évente mintegy 27 ezer ember kerül kórházba stroke megalapozott gyanúja miatt. Több, mint 10 ezren halnak meg akut agyi érkatasztrófa következtében, a túlélő betegek közül pedig sokan tartós ápolásra szorulnak, kiemelt jelentőséggel bír tehát az akut stroke betegek sürgős kezelésének, ellátáshoz való hozzáférésének javítása.

Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) Európa öt legnagyobb forgalmú akut stroke intervenciós centrumának egyike, amely hazánkban az agyvérzésen átesett, intervenciót igénylő betegek közel felét látja el. 

„A megfelelő terápiás döntést csakis képalkotó vizsgálat – leggyakrabban koponya CT – eredménye alapján lehet meghozni. Annak érdekében, hogy ez a döntés az ország bármely pontján azonos minőségben és a lehető leggyorsabban születhessen meg, intézetünk tavaly uniós pályázati támogatással központi döntéstámogató rendszert alakított ki” – mondja med. habil. Dr. Erőss Loránd, az OMIII főigazgató főorvosa. 

A rendszerbe bevont kórházakból az elkészült CT-vizsgálat biztonságos internetkapcsolat segítségével azonnal eljut egy központi értékelő szerverre, ahol mesterséges intelligencia alapú szoftver értékeli, és a kiértékelt eredményt visszajuttatja a küldő kórházba, valamint abba az intézetbe is, ahova az agyalapi nagyerek elzáródása esetén a beteget tovább kell szállítani a megfelelő beavatkozás elvégzésére. A beteget ellátó orvosok részére a feldolgozott képanyag azonnal elérhetővé válik az intézetek képarchivumában, valamint anonim módon asztali számítógépen és mobiltelefonon is. Az OMIII által kiépített, 28 kórházat kiszolgáló rendszer és a pécsi központtal üzemelő, a közelmúltban bővített, 10 intézményt ellátó hasonló hálózat lefedi az ország 38 stroke-centrumát. Hasonló országos lefedettség Európa más országaiban jelenleg nem létezik. 

Ahogy azt Dr. Szikora István, az OMIII Neurointervenciós Osztályának főorvosa összefoglalja, a rendszer 2022 októbere óta működik, és 2023 márciusa óta havonta átlagosan 6-8000 beteg CT-vizsgálatát elemzi. Az elmúlt egy évben összesen 16 276 betegről készült 38 060 CT-sorozat mesterséges intelligencia alapú elemzése történt meg. A képtovábbítási idő átlagosan 10, a feldolgozási idő 2 perc. Az első mentőhívástól a végső ellátóhelyre érkezésig eltelő idő az intézetbe érkező betegek esetén egy év alatt 30 perccel rövidült. 

„A rendszer stabilan és megbízhatóan üzemel, működését intézetünk folyamatosan monitorozza. Az Országos Mentőszolgálattal és a résztvevő intézetekkel szoros együttműködésben az adatokat folyamatosan gyűjtjük és elemezzük az elkerülhető időveszteségek további csökkentése érdekében” – mutat rá a neurointervenciós szakember.  

A rendszer működése az alábbi videón tekinthető meg:

www.youtube.com/watch?v=3NjPdluCkTQ&t=1s


60 éve a betegekért – Jubilált a Neurológiai Osztály 

Miután tavasszal megemlékeztünk intézetünk Amerikai úti székhelyének 70, valamint Lehel utcai telephelyének 140 éves fennállásáról, október 18-án az OMIII Nyírő Gyula Központ Neurológiai Osztályának 60 éves jubileumát ünnepeltük egykori és jelenlegi kollégákkal és szakmai partnereinkkel közösen.

2023. október 19.

Az eseményt  Dr. Erőss Loránd főigazgató főorvosunk nyitotta meg, majd az osztály munkatársai tudományos szimpózium keretein belül vázolták a vendégeknek a neurológia fejlődését a telephelyen. Dr. Bokor Magdolna osztályvezető főorvos nyitóelőadásában végigvezette a közönséget a Neurológiai Osztály történetén, hangsúlyozva az összetartó, erős szakmai csapat szerepét.

Dr. Mező Anita, az ITB Centrum vezetője beszámolt az intrathecalisbaclofen kezelésben részesülő betegeink gondozásának tapasztalatairól, míg Dr. Balogh Erzsébet, a Parkinson Centrum munkatársa a Parkinson-kóros betegeink körében előforduló depresszióról és kognitív zavarról tartott prezentációt. Ezt követően Dr. Fazekas Ferenc a Botox Ambulancia vezetőjeként az ultrahang-vezérelt botulinum toxin kezelés előnyeiről beszélt, majd Neuroimmunológiai Ambulanciánk munkatársa, Dr. Gombos Barbara, az ambulancián kezelt sclerosis multiplexben szenvedő betegek gondozási programjának részleteit ismertette. A szimpóziumot Dr. Balogh Eszter, a Fejfájás Ambulancia vezetője zárta, aki hemiplégiás migrénben szenvedő betegek életminőségét vizsgáló kutatásának eredményeit mutatta be.

A tudományos szimpózium végén a Neurológia munkatársai két meglepetéssel is készültek. 90. születésnapja alkalmából köszöntötték az osztály egykori vezetőjét, Dr. Faragó Andrást, majd utódját, az intézetünkben 40 éve dolgozó Dr. Bokor Magdolna jelenlegi osztályvezető főorvost is. Osztályunk szakmai fejlődésének és tudományos eredményeinek áttekintése  mellett a rendezvény a viszontlátás öröméről és a közös emlékek felidézéséről is szólt: nagy számban jöttek el az osztály egykori munkatársai, korábbi és jelenlegi együttműködő partnerei, továbbá a szakma prominens képviselőit is körünkben köszönthettük.


Neuropszichofarmakológiai kongresszuson adtak elő munkatársaink

A Magyar Pszichofarmakológusok Társasága szervezésében került megrendezésre a XIX. Magyar Neuropszichofarmakológiai Kongresszus Balatonfüreden, ahol intézetünkből is számos kolléga tartott magas színvonalú prezentációt. 

2023. október 16.

A kongresszuson a pszicho-farmakoterápiák elméleti és gyakorlati kérdései mellett az epilepsziák pszichiátriai vonatkozásai, a szkizofrénia kezelése, a terápiarezisztens depresszió, a szuicidium speciális aspektusai valamint az ADHD-val kapcsolatos naprakész ismeretek is kiváló előadók tolmácsolásában szerepeltek a kongresszuson. Fiatal kutatók részvételével poszterszekció is színezte a tudományos programot. 

Intézetünkből előadást tartott Prof. Dr. Kamondi Anita, Dr. Benkő-Zaja Gréta, Dr. Barcs Gábor, Dr. Petke Zsolt, Fodor Kinga, Dr. Makkos Zoltán, Dr. Sárosi Andrea, Dr. Németh Attila, Prof. Dr. Rihmer Zoltán, Dr. Vizi János. Posztert bemutatott Dr. Tóth Eleonóra, Dr. Koumou Viktória, Horváth András Áron és Dr. Kabella Bálint. 

A Kongresszus szervezőbizottsága – Prof. Dr. Faludi Gábor, Dr. Makkos Zoltán, Dr. Péter László, Dr. Lazáry Judit, Dr. Gonda Xénia – jövőre is várja az érdeklődő kollégákat! 


Kutatócsoportunk vizsgálja a mesterséges intelligencia alkalmazását az akut stroke-ellátásban 

Hazánkban 2016 óta elérhető az akut stroke tünettannal érkező betegekről készült CT vizsgálatok mesterséges intelligencia alapú, szoftveres kiértékelő programja, 2022 óta pedig intézetünk jelentős szerepvállalásával országos teleradiológiai hálózat került kiépítésre. A hálózat a betegek képanyagának továbbküldését, kiértékelését segíti elő a leggyorsabb kezelési mód megválasztása érdekében.

2023.október 13.

A program vajon biztonsággal alkalmazható? Milyen gyakoriak a hibák? Megbízhatunk a mesterséges intelligenciában? Ezen kérdésekre vizsgálja a választ intézetünk Neuroradiológiai Osztályán dolgozó kutatócsoportunk. Andrássy Anita, Dr. Gerencsér Eszter, Dr. Szalmás Orsolya, Dr. Szudi Gábor és Dr. Vraukó Eszter napi szinten gyűjti, értékeli ki ezen betegeink adatait, hogy naprakészen mutathassák be eredményeiket, elősegítve a klinikai döntéshozatalt. 

A radiológus és radiográfus kollégákból álló csapat idén a Magyar Radiológiai Társaság és a Magyar Stroke Társaság Kongresszusán mutatta be munkáját nagy sikerű előadásában. 

Legújabb eredményeikkel október 6. az intézetünkben megrendezésre kerülő „Akut stroke-menedzsment mesterséges intelligencia támogatott stroke képalkotó hálózat segítségével” című továbbképzésen találkozhattak a résztvevő szakemberek.

Büszkék vagyunk fiatal kollégáinkra és további eredményes munkát kívánunk nekik!


Nyírő Gyula-díj kollégánknak 

Módszertani Központunk vezetője, Dr. Németh Attila „Dosztojevszkij, a lélek kórboncnoka” című könyve idén elnyerte a Magyar Pszichiátriai Társaság Nyírő Gyula-díját. 

2023. október 5.

Az elismerést az elmúlt évben megjelent legjobb kézikönyv, monográfia szerzője vagy szerkesztője kapja. Pszichiáterünk, egykori főigazgatónk kötete izgalmas témát dolgoz fel: az orosz író életútját és regényhőseit elemzi pszichiátriai szempontból. Dosztojevszkij lélektani megfigyeléseivel megelőzte korát, műveiben számos pszichopatológai tünet és kórkép beazonosítható.

Szeretettel gratulálunk!


Szeretettel gratulálunk a 2023-as Nobel-díjak magyar nyerteseinek!

Kiemelkedő tudományos eredményeikért és kutatómunkájukért idén két rendkívüli magyar tudós is Nobel-díjban részesült.

2023. október 4.

A Svéd Királyi Akadémia Dr. Karikó Katalinnak ítélte a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat. A rendkívüli elismerést amerikai kutatótársával, Drew Weissmannel az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért nyerte el, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette.

Magyar tudóst köszönthetünk a 2023-as fizikai Nobel-díjasok között is. Krausz Ferenc két francia kutatóval – Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel – az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért részesült a rangos elismerésben. A fizikus munkája az orvoslás fejlesztését is szolgálja, mivel az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását is vizsgálja.


Kutatók Éjszakája az OMIII-ban

Intézetünkben is nagy érdeklődés mellett zajlott a Kutatók Éjszakája. Szeptember 29-én az OMIII is izgalmas programokkal vett részt az ország egyik legnagyobb tudománynépszerűsítő eseménysorozatán. 

2023. szeptember 30.

Neurokognitív Kutatási Központunkban Dr. Horváth András Attila Junior Prima díjas agykutató vezetésével mutattuk be a centrumban zajló demencia-kutatásokat, és a látogatóknak lehetőségük nyílt megismerni az Alzheimer-kór diagnosztikáját segítő módszereket.

Dr. Fabó Dániel neurológus főorvosunk kollégáival izgalmas nyomozásra invitálta a résztvevőket, és érdekes eseteken keresztül mutatta be, hogyan zajlik az epilepsziás góc keresése az agyban. 

Pszichiátriai ambulanciánkon Dr. Lazáry Judit pszichiáter osztályvezető főorvos a terápiarezisztens depresszió kezelésére alkalmas rTMS kezelésről tartott interaktív előadást, majd Dr. Kabella Bálint szemléltette az agyi aktivitást mérő infravörös közeli spektroszkópiás eszközt.

Dr. Nardai Sándor neurointervenciós osztályvezető főorvosunk a modern, mesterséges intelligenciát is használó stroke-ellátás kulisszatitkaiba nyújtott bepillantást, és az érdeklődők angiográfiás műtőnket is megismerhették. 

Köszönjük minden látogatónknak, hogy velünk tartottak!


Csúcsdiagnosztikával az Alzheimer-kór korai felismeréséért

Az idei Alzheimer-világnap alkalmából sajtótájékoztatót és laborbemutatót tartottunk Neurokognitív Kutatási Központunkban. 

2023. szeptember 22.

A neurokognitív betegségek leggyakoribb formájának számító Alzheimer-kórban világszerte körülbelül 50 millióan szenvednek. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az Alzheimer-betegek száma akár háromszorosára is emelkedhet, így a betegség egészségügyi és szociális kiadásai akár meghaladhatják a többi idegrendszeri kórkép terheit is. 

A 2022 őszén az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (OMIII) létrejött Neurokognitív Kutatási Központ fő célja a korai diagnosztikus módszerek hatékonyságának fejlesztése és új vizsgálati eljárások kidolgozása, így lehetőséget adva az idejében megkezdett életmódbeli intervenciónak és a gyógyszeres beavatkozásnak.

A betegséggel járó kihívásokat és a centrumban zajló munka jelentőségét Dr. Erőss Loránd főigazgató főorvosunk és Prof. Dr. Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatója mutatta be. Dr. Horváth András, a központ vezetője ismertette a legfontosabb aktuális kutatási eredményeket a témában, majd a résztvevőknek lehetősége nyílt megismerni az Alzheimer-kór diagnosztikájában nélkülözhetetlen eljárásokat, így bepillantást nyerhettek speciális mozgáslaborukba is, ahol a szem-kéz koordináció és a nagymozgások romlását tudják megfigyelni a kutatók.

Kóros fehérjék az agyvízben

A központ megalakulása óta számos fontos eredményt tudhat magáénak. Ezek egy része az Alzheimer-kór általános megismerését segíti, így a tudományos kutatások motorjául szolgálhat, egy része azonban a napi gyakorlatban is hasznosítható. A központ kiemelten fontos célja volt, hogy a bizonyos európai országokban már rutinszerűen használt agyvíz-elemzést beemelje az Alzheimer-kór hazánkban is elérhető klinikai diagnosztikai sorába, amely által az érintett betegek majdnem 100 százalékos pontosságú diagnózishoz juthatnak. A Semmelweis Egyetemmel közösen bevezetett eljárással az Alzheimer-kórra jellegzetes patológia nagy biztonsággal ítélhető meg. „A pontos diagnózis ebben a betegcsoportban kiemelt jelentőséggel bír, mivel a mögöttes kórok kimutatása a megfelelő időben és dózisban beállított gyógyszeres terápiát alapvetően meghatározza” - ismerteti Prof. Dr. Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatója. 

Az ilyen módon megismert patológia azonban nem csak a klinikai döntések alapja, hanem fontos kutatási kérdések megválaszolását is segíti. A központ kutatói intenzíven dolgoznak annak megértésen, hogy az így megismert biológiai különbségek milyen mértékben használhatóak fel a betegség kimenetelének és rizikójának hosszú távú előrejelzésére.  

Árulkodó mozgásmintázatok

A központ labordiagnosztikai repertoárjának fejlesztése mellett fontos előrelépések történtek a képalkotó és az automatizált, számítógép alapú biomarkerek kutatásában is. A mágneses rezonancia (MR) képalkotásra irányuló kutatások igazolták, hogy a térbeli tájékozódás rendszerének vizsgálatával a betegség korai felismerése segíthető. Ezen eredmények ösztönözték azokat a technológiai újításokat is, amelyek az agyi szerkezet és hálózatok automatizált elemzését is lehetővé teszik jelentős adatmennyiség mellett is. Jelenleg a centrum kutatói intenzíven vizsgálják, hogy melyek azok a gépi tanulási módszerek, amellyel a képalkotó diagnosztika hatékonysága jelentősen emelhető. 

A gépi tanulás mellett jelentős szerepet kapott a mesterséges intelligencia alapú szűrési lehetőségek kialakítása is. A központban frissen kialakított mozgáslabor a Cursor Insight és a 4% Fitness támogatásával jött létre ipari-kutatói együttműködés keretében. A kutatások alapját a Nemzeti Agykutatási Program képezi, céljuk pedig a kéz, szem és a négyvégtagi mozgások mintázatának együttes elemzése az Alzheimer-kór korai felismerésében. Ezen kutatásokhoz természetesen jelentős idegélettani ismeretek is szükségesek, amelyek megismeréséhez fontos lökést adhat a Magyar Tudományos Akadémia által szponzorált Lendület Program támogatása is. „A 2023-as év kiemelkedő eredménye, hogy a hazánkban legnagyobb presztízzsel rendelkező Lendület Program keretében olyan idegélettani kutatásokat tudunk elindítani, amelyek bizonyos népbetegségek között fennálló kapcsolatot vizsgálnak, mint például az Alzheimer-kór, az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Reméljük, hogy ez a kutatási programunk jelentős előrelépéseket eredményezhet majd a kognitív funkcióromlással járó idegrendszeri betegségek terápiás megközelítésében”- fogalmaz Dr. Horváth András Attila, a centrum vezetője. 

Kutatás és klinikum kéz a kézben

A centrum kiemelkedő célja, hogy az Alzheimer-kór klinikai kutatásához szükséges teljes repertoárral rendelkezzen. A központ létrejötte óta számos elnyert pályázat és csatlakozott kutató igazolja ennek sikerességét. „A klinikai kutatások kiemelten fontosak, mert nemcsak új diagnosztikai vagy terápiás megközelítésékhez vezethetnek, hanem segítik az úgynevezett goodpractice kialakítását is. Tehát az Alzheimer-kór kutatásához és klinikai diagnosztikájához szükséges legjobb gyakorlati módszerek meghonosítását és elterjedését is” - fogalmaz med. habil. Dr. Erőss Loránd, az OMIII főigazgató főorvosa. 


Kutyaasszisztált terápia afáziával élők számára az OMIII-ban

Hazánkban is egyre több helyen elérhető az állatasszisztált terápia. Intézetünkben felépülő szenvedélybetegek és afáziával élő páciensek gyógyulását is segítik terápiás kutyák. 

2023. augusztus 26.

Addiktológiai Osztályunkon már évek óta támogatja a terápiás munkát Mona és Happy, akik Berceli Bernadett állatasszisztált szakemberrel érkeznek hozzánk különböző foglalkozásokra, így önismereti csoportokra. „Egy olyan egyszerű feladat, mint egy szék megkerülése a pórázon vezetett kutyával nagyon izgalmas tud lenni, hiszen a kliensek új arcukat mutathatják meg, és megélhetik többek között a határozottságot és a magabiztosságot” – számol be tapasztalatairól Balogh Gábor osztályos pszichológus. A kutyával közösen végzett feladatok emellett rálátást kínálnak a klliensek számára saját nehézségeikre, elakadásaikra vagy éppen erőforrásaikra, és ezeket össze tudták kapcsolni egyéb helyzetekben – például gyermekükkel vagy munkateljesítményükben – megjelenő működésmódjukkal.

Gyurkó Noémi művészetterapeuta szerint az addiktológiai osztályon a kutyaasszisztált terápia további nagy előnye, hogy a páciensek könnyebben feloldódnak és megnyílnak: „A kliensek általában nagy lelkesedéssel jönnek, készülnek a kutyával való találkozásra. Érdeklődéssel, nyitottsággal ülnek be a csoportra és sokat segít a kutya jelenléte abban, hogy felszabaduljanak. Jelentősen csökkenti a szorongást a résztvevőkben, ami könnyíti az érzéseik, tapasztalataik megosztását is”. 

Mona és Happy jelenléte az osztályon lévő terápiás közösség erősítésére is alkalmasnak bizonyult. Előfordult már, hogy a páciensek közösségi feladatként építettek nekik akadálypályát, amin az állatokat végigvezetve a csoportban való működés egyéni különbségeit, valamint a kontroll és a felelősség témáit járták körül a jelenlévő terapeutával.

Tapasztalatok afáziás betegekkel

Májustól a terápiás kutyák afáziával élő betegeink rehabilitációját is segítik, miután elindultak a Sándor Zsófia Lili gyógypedagógus-logopédus kollégánk és Bernadett közös munkájaként megvalósuló foglalkozások logopédiai ambulanciánkon. „A résztvevő páciensek körében gyakori jelenség az elmagányosodás, a társasági élettől való tudatos elzárkózás. Az állatasszisztált terápia során lehetőségük nyílik non-verbális kommunikáció használatára, illetve a sorstársi elfogadó közegben feloldódni” – mutat rá Sándor Zsófia Lili. Mona és Happy jelenléte ösztönzően hat a beszédkedv felkeltésére, akár hangok vagy szavak szintjén is a kommunikáció megkezdésére.

A Mona és Happy kutyák részvételével zajló terápia célja rendkívül sokféle és komplex. A páciensek többnyire csoportos feladatokban dolgoznak, emellett nagy hangsúlyt kap az önálló feladatmegoldás – például a kutya végigvezetése az akadálypályán. „Ezek a feladatok jól hatnak a figyelemre és a koncentrációra, illetve jól használhatóak mozgásfejlesztésre is, hiszen a kommunikációs zavar mellett sok pácienst érint féloldali bénulás” – sorolja a terápiás előnyöket a gyógypedagógus-logopédus. Van, amikor Mona és Happy is aktív szerepet kap és közös munkavégzésre motiválják a pácienseket, máskor csak a megfigyelő szerepét teljesítik megnyugtató, szeretetet sugárzó jelenlétükkel.

Az afáziás páciensek a kutyaasszisztált foglalkozásokról pozitív élményekkel, reménnyel és tervekkel szoktak távozni. Mona és Happy jelenléte rendkívül nagy motivációt és szeretet forrást jelent számukra, a foglalkozások végére a szorongásuk oldódik és kifejezett elszántsággal osztják meg jövőbeli terveiket. Vannak, akik akár heti rendszerességgel is szívesen részt vennének hasonló foglalkozáson, illetve volt, aki elgondolkozott, hogy életét egy négylábú segítő társsal színesítse a jövőben. 


10 éves a Minnesota Részleg

Idén ünnepeli működésének 10. évét az alkohol- és szerencsejáték-függő páciensek felépülését segítő Minnesota Részlegünk. Az Addiktológiai Osztály égisze alatt működő egységben a gyógyító munka a 12 lépéses felépülési programok szellemisége alapján zajlik. A részleg egy évtizedes tevékenységét Tremkó Mariann klinikai szakpszichológus, a részleg programvezetője értékelte.

2023. augusztus 12.

- Mi adja a Minnesota különlegességét? Mitől speciális ez a terápiás program?

A Minnesota program nagymértékben különbözik az egyéb kezelési programoktól, főként mert a szenvedélybetegeket még ma is általában a pszichiátriai osztályokon kezelik és ez elsősorban gyógyszeres segítséget jelent az elvonáshoz. Az elvonókezelés pár hetes időtartamban, orvosi indikációval zajló méregtelenítés, a fizikai függőség megszüntetése a cél. Ideális esetben ezt követően a beteget továbbküldik a kezelés rehabilitációs fázisát ellátó intézményekbe. Ezek a szenvedélybeteg-segítő szolgálatok jórészt közösségi addiktológiai alapon, bejáró vagy bentlakó keretek között működnek, a programok időtartama 2-6 hónaptól egy évig terjedhet.

Részlegünk az OMIII Addiktológiai Osztályának részeként működő, bentlakást kívánó részleg. A többi Minnesota-rendszerű terápiához hasonlóan az anonim önsegítő csoportok (pl. Anonim Alkoholisták) szellemiségén és az ún.12 lépésen alapuló, absztinenciát célzó, komplex személyiségfejlesztő, visszaesést megelőző programot kínál. Sajátossága, hogy hangsúlyozza a családi rendszer szerepét, valamint a sajátélményű, tapasztalati szakértők fontosságát a felépülési programban.

- Mikor és hogyan indult a részlegen zajló munka? 

2012 decemberétől 2013 márciusig tartottak az előkészületek a Minnesota program elindításához. Ekkor ismerkedtünk meg egymással mi, a stáb négy tagja, és kisvártatva állandó önkéntes segítőnk is csatlakozott hozzánk – azóta öten együtt alkotjuk a programot biztosító stábot. Nagy lehetőséget kaptunk az akkori főigazgatótól, Dr. Németh Attilától ahhoz, hogy 3 hónap alatt kidolgozhattuk a leendő programunkat, magyarországi minták, külföldi szakirodalom és a magunk előzetes szakmai tapasztalata alapján. Mindeközben megismerhettük egymás gondolkodásmódját, stílusát, erősségeit. Továbbá vállalkozó kedvét és fizikai terhelhetőségét is, mivel a magunk erejével kezdtük átalakítani és barátságossá tenni az igen lelakott állapotú kórházi részleget. A faliújságunkon a mai napig őrizzük az egyik első páciens festményét egy derűs nappal... az akkori turnusunk mindössze két fővel indult. Az első évben 32 páciens végezte el a programot, a későbbi években ez a szám 60-70 fő lett. 

- Milyen mérföldköveket emelne ki a részleg történetéből?

Az elmúlt pár évben a jelenlegi helyünkről el- majd visszaköltözést is átéltünk. Tavaly ősszel végre beköltözhettünk felújított részlegünkbe - a „helyünkre kerültünk”, a szó átvitt értelmében is. Mérföldköveknek tekinthetjük azokat az életeseményeket is, amelyek tíz év alatt megtörténtek a stáb tagjaival: betegségek, szülőktől búcsúzás, gyermekek születése. Jóban-rosszban együtt voltunk, és talán erre vagyunk a legbüszkébbek: együtt maradtunk az olyan kihívást jelentő időszakokban, mint a COVID-járvány, az eközben zajló költözések, kórház-átszervezés, az alkalmazotti jogviszonybeli változások.  Erősségünk a stáb! 

- Az összeszokott csapat mellett mi támogatja a részleg stabil működését?

A látványosabb változások mellett kevésbé észrevehető a mindennapok aprómunkája. Ez a megbízhatóságra, kitartásra épülő munkavégzés kiszámítható stabilitást nyújt a páciensek mellett a stábtagok számára is. Ebbe a munkába számos önkéntes segítőnk kapcsolódik évről évre, idejét, energiáját, lelkesedését szánva a programnak. Az anonim közösségek „Ingyen kaptad, ingyen add!” elve rajtuk keresztül az önzetlen sorstársi segítség példáját mutatja. 

- Hogyan értékelné programvezetőként a részlegen zajló munkát? Hogyan definiálják a sikert? 

Gyakran fölmerülő kérdés, vajon mennyire hatékony a Minnesota program. A statisztika kevéssé igazítja el a kérdezőt, és az egyén szempontjából sem mond sokat, ha ő éppen nincs a sikeresen távozók között. Mit jelent amúgy a hatékonyság? A teljes szermentességet, szárazságot, a kiegyensúlyozott életvitelt, vagy talán még a boldog, szép pillanatokat is? Miközben a program célja az absztinencia, magunk az utóbbit is lehetségesnek tartjuk. Továbbá amennyit a páciens belefektet a programba, annyit tud belőle kivenni.  „Táncoljunk, a zene majd megjön!” – mondja Zorba, a görög, azaz tegyük a dolgunkat, bízva az eredményben. 

Fontosnak tartjuk a program átláthatóságát, azaz annak megmutatását a szakmában, hogy mit, miért, hogyan csinálunk – nincs „titok”. A lényegi programelemként megjelenő spiritualitás korszerű szemléletű orvosi, pszichológiai, tapasztalati szakértői tudással alapozódik meg. Megmutatjuk azt is, hogy a sajátélményű segítők nélkülözhetetlen jelenléte és hatása hogyan integrálódik a közösen végzett munkába.

- A hosszú ideje zajló gyógyító tevékenységen túl milyen eredményekre büszkék még?

2018-ban az Addiktológiai Osztály munkatársainak bevonásával elkészült, Medicina Könyvkiadónál megjelent könyvben (Petke Zs., Tremkó M. szerk.: Felépülés a függőségből: Szerencsejáték és szerhasználat) öt önálló tanulmánnyal szerepeltek Minnesotás kollégák. 2021-ben jelent meg ugyanitt Dr.Tóth András kollégánk és Marjai Kamilla Vízből katicát? Hozzátartozói jelenlét a függőségben című kötete. 2022-ben Az addiktológiai zavarok pszichoterápiája (szerk. Kiss Anna, Dr. Farkas Judit és Dr. Kapitány-Fövény Máté) című kötetben a Minnesota-modell egzisztenciális pszichoterápiás szemléletű ismertetését írtuk meg. 

Ma már hagyományosnak mondhatjuk azokat a kétévenkénti konferenciákat, melyeken Minnesotás rendszerben dolgozó intézmények találkoznak egymással. Az első alkalmat a mi részlegünk szervezte 2017-ben. Az évek során sok egyéb szakmai konferencián vettünk részt előadásokkal, több kiadványunk megjelent kollégák és önkéntes segítők tollából; időnként pszichológushallgatókat, illetve rezidensorvosokat fogadtunk a részlegen. 

- A jövőt illetően milyen tervei vannak a részlegnek?

A 10 éve megalapozott, azóta rendszeresen frissített, a külső környezethez és belső forrásainkhoz, tudásunkhoz alakított, rugalmasan változó programunk mára szinte önjáróan működik. Szerencsére azonban egyikünk sem gondolja, hogy „itt van már a Kánaán” és megnyugodhatunk. Fontosnak tartunk minden segítő szándékú, alakító javaslatot, de figyelünk a változtatás és a stabil működés megfelelő arányára, anonim szlogennel szólva: „Ami nincs eltörve, nem kell megragasztani!”. Arra, hogy kik vagyunk mi, ma már a korábbinál bátrabb és körvonalazottabb választ adunk: egy országos intézet addiktológiai osztályának Minnesota részlege, amely újult lendülettel tekint minden egyes új napra.


Az OMIII szervezésében tért vissza a pszichiátriai szakdolgozók rangos fóruma

Három év kihagyás után újra megrendezték a Pszichiátriai Szakdolgozók Országos Kongresszusát az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) – Nyírő Gyula Központ szervezésében Budapesten. A rendezvényen több, mint 120 olyan szakember vett részt, aki a pszichiátriai betegápolás valamilyen formáját hivatásként választotta életpályájának.

A Pszichiátriai Szakdolgozók XXII. Országos Kongresszusa az új pszichiátriai gyakorlati megközelítések és innovációk megvitatására összpontosított, amelyek meghatározzák a mentális zavarokkal küzdő betegek ellátását a 21. században és hatékony válasz kínálnak napjaink kihívásaira.

A résztvevőket a nyitónapon Dr. Reszegi Ibolya, az OMIII ápolási igazgatója köszöntötte, majd a rendezvényt Gerencsér Andrea, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) ápolásügyi koordinációs igazgatója, Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, valamint Prof. Dr. Kéri Szabolcs, az OMIII főigazgató-helyettese, a kongresszus védnöke nyitották meg.

A rendezvény három napja során a résztvevők olyan komplex, izgalmas témákba nyerhettek bepillantást a 7 szekció 29 előadásának köszönhetően, mint a transzkraniális mágneses stimuláció vagy éppen a magas biztonságú pszichiátria. Szó esett többek között a pszichiátriai járó- és fekvőbetegellátás innovációiról, a sürgősségi pszichiátria intervenciós lehetőségeiről, az addiktológiában zajló szemléletváltás eredményeiről és a betegfoglalkoztatás fejlődéséről.

A tudományos előadásokat a szakdolgozók éves munkáját támogató workshopok egészítették ki, ezen túlmenően pedig az érdeklődők ellátogathattak az OMIII Lehel utcai telephelyére, és a helyszínen bepillantást nyerhettek az országos intézet pszichiátriai és addiktológiai ellátóegységeinek működésébe, megismerve azok jó gyakorlatait.

„Úgy gondolom, elértük a célunkat, és sikerült egy magas színvonalú  tudományos programot megvalósítani nagy érdeklődés mellett, ahol egyben a résztvevő szakdolgozóknak a közösség- és kapcsolatépítésre is nyílt lehetősége. Az ország minden pontjáról számos kolléga érkezett a kongresszusra. Aktuális szakmai ismereteket és trendeket osztottak meg egymással, hatékony együttműködések indultak be és hasznos gyakorlati tanácsokkal szolgáltak egymásnak a jelenlévők”– értékelte a rendezvényt Dr. Reszegi Ibolya, a szervező OMIII ápolási igazgatója.

A kongresszus végén számos a közönség megszavazta a legjobb előadásokat, és megválasztotta a kongresszus új vándorképét, amely a jövő évi szervezővároshoz, Kiskunhalashoz került.

 

A Pszichiátriai Szakdolgozók XXII. Országos Kongresszusának legjobb előadói:

1. hely – Zalatnai Zoltán (OMIII, High Security Részleg): A pszichoterápiás rezsimtől a High Securityig. Az elmúlt 30 év

2. hely – Soczó László, Dr. Bóna Orsolya (Kiskunhalasi Semmelweis Kórháza Szegedi Tudományegyetem Oktató Kórháza): Páciensből koterapeuta

3. hely – Ruprecht Mariann (OMIII, Addiktológiai Osztály): Változásban élni



"A PSZICHIÁTRIAI ELLÁTÁSBAN IGAZI CSAPATMUNKÁNAK KELL MŰKÖDNIE" 

Interjú Dr. Reszegi Ibolyával, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) ápolási igazgatójával

Különleges, komplex tudást igénylő terület a pszichiátria a szakdolgozói pályán, ahol a mindenre kiterjedő figyelem éppen olyan fontos, mint a kommunikáció és az összeszokott, erős team. A szakdolgozók munkáját a pszichiátriai ellátásban is számos innováció segíti, amelyek bevezetésében élen jár az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII).

- Az Országos, Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet milyen szerepet tölt be a pszichiátriai ellátásban?

Az OMIII 2021-ben két nagy múltú intézmény egyesülésével jött létre: az Amerikai úti Országos Klinikai Idegtudományi Intézetből (OKITI) és a Lehel úti Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetből (OPAI). Közös a két elődben, hogy a betegellátás mellett fontos szerepet vállaltak az oktatásban, a kutatásban és az új terápiás eljárások, technológiák meghonosításában és kidolgozásában. Az OMIII ezt a hagyományt folytatva a pszichiátria terén is olyan ellátási formákat tud kínálni, amelyek országosan egyedülállónak számítanak. Ilyenek például  a speciális kórképek – például a kényszerbetegség – kezelésére létrejött szakambulanciáink vagy a terápiarezisztens depresszió gyógyítását célzó repetitív transzkraniális mágneses stimulációs kezelés (rTMS). Aktuálisan pedig az egyik legkülönlegesebb területünk a High Security magas biztonságú pszichiátriai részlegünk, amely a violens magatartású, nem bűnelkövető betegek ellátására szolgál.

Amellett, hogy intézetünk országos lefedettségű ellátási területtel bír, nálunk dolgoznak a Magyar Pszichiátriai Társaság és Magyar Addiktológiai Társaság vezető tisztségviselői, így magát a szakmát is gyakorlati szempontból tudjuk véleményezni.

- Mi teszi különlegessé ezt a szakterületet az ápoláson belül?

A pszichiátriai szakápolás kulcsa a megfelelő kommunikáció és a megfigyelések helyes értelmezése. Komoly szaktudást igényel például annak a megítélése, hogy egy pszichiátriai gyógyszer hogyan befolyásolja a beteget: van hatása, nincs hatása vagy esetleg mellékhatása van? A pszichiátria igen komplex terület, átfogó képzést követel meg, hiszen sokféle tudást kell alkalmazni a mindennapi munkavégzés során.

Nem elég a pszichiátria mély ismerete, ugyanis többnyire multimorbid betegeket kezelünk, tehát a testi tüneteket is fel kell tudni ismerni, legyen szó magas vérnyomásról vagy akár traumatológiai elváltozásról – ugyanakkor a beteg a pszichiátriai állapota miatt nem biztos, hogy jelezni tudja a panaszait. Lényegesen nagyobb súlya van az ápolói megfigyeléseknek a pszichiátriai betegek ellátásában, mint más osztályokon, ahol a szomatikus tünetek irányítják a kezelést. Nagyon sokféle információnak lehet jelentősége, így itt a lázmérésen túl az olyan észlelések is sokat számítanak, mint a beteg viselkedése különböző kommunikációs helyzetekben vagy éppen akkor, amikor úgy gondolja, nem látja senki.

- Miként befolyásolják még a betegcsoport sajátosságai a pszichiátriai szakdolgozói munkát?

Míg azok a páciensek, akik szomatikus problémától szenvednek, önként érkeznek az ellátóhelyre és kérnek segítséget, addig a pszichiátriai betegek egy része nem rendelkezik betegségbelátással, így eleinte jóval nehezebb őket bevonni a terápiába – ez fokozatosan változik a pszichés állapotuk javulásának megfelelően.

Kiemelt fontossággal bír a tudatos kommunikáció, mind a nonverbális, mind a verbális tartomány. Nem mindegy, hogy például milyen egy agresszív beteggel szemben a metakommunikációm, belenézek-e a szemébe, milyen a testtartásom vagy hogyan szólítom meg őt. Speciális az ellátóteam tagjai közötti kommunikáció is. A pszichiátriában számos váratlan helyzet adódik, ezért egymás legapróbb mozzanatára is figyelni kell, hogy mindenki jó előre tudja, mire számítsanak és milyen döntéseket kell hozni. Ez rendkívüli összhangot, összeszokott és erős stábot kíván, a pszichiátriai ellátásban igazi csapatmunkának kell működnie.

- Milyen egyéb kihívásokkal kell szembenézni ezen a területen?

A pszichiátrán a holisztikus szemlélet jegyében gyógyítunk. A pszichés problémák mellett nemcsak a szomatikus tüneteket kezeljük, hanem még a szociális nehézségekkel is foglalkozunk. Hiszen ha a beteg jobban lesz, majd visszamegy ugyanabba a környezetbe, ami a tüneteit okozta vagy ahol nem vették észre a betegségét, sajnos nagy a rizikója annak, hogy előbb-utóbb visszaesik és újra találkozunk vele. Nagy szükség van a betegedukációra és sokszor a hozzátartozó edukációjára is, még ha ezt gyakran nehezebben fogadják is el, mint például amikor megtanítjuk egy cukorbetegnek az inzulin beadását.

- Mit jelent az innováció ma a pszichiátriában? Milyen új terápiás módszerek, megközelítések határozzák meg a modern pszichiátriai ellátást?

Amióta a pályán dolgozom, mind a pszichiátria, mind az addiktológia hatalmas fejlődésen és komoly attitűdváltáson ment keresztül, és nagyon sokat humanizálódott a terület. Míg a kilencvenes években a mindennapok részét képezte a hálós ágy, a sorozatos ECT kezelések vagy éppen a számos mellékhatással járó gyógyszerek, ma már a specializálódó hatásmechanizmusú szerek fejlődésének köszönhetően sokkal jobban bevonhatóak a betegek egyéb terápiás formákba, például szocioterápiás vagy egyéni pszichoterápiás foglalkozásokba – utóbbiak szerepe is rendkívüli módon megerősödött az ellátásban a múlthoz képest. És akkor még nem is beszéltünk a korábban már említett, speciális szakambulanciákról vagy az invazív és non-invazív neuromodulációs eljárások alkalmazásáról – ezek közé tartozik például a mélyagyi stimuláció (DBS) vagy az intézetünkben most már rutinszerűen alkalmazott rTMS is. Emellett lényeges trend, hogy a hangsúly kezd eltolódni a fekvőbeteg-ellátás felől a járóbeteg-ellátás és a közösségi pszichiátria irányába.

- Hogyan jellemezhető ma az ideális terápiás környezet?

Mindenképpen otthonos és biztonságérzetet támogató, hogy a betegek könnyebben feloldódjanak és bevonhatóak legyenek a terápiába. Sok szempontot illetően azonban folyamatosan mérlegelünk és arany középutakat keresünk.Az egyágyas elhelyezés például biztosítja az intimitást és a saját teret, ezzel is megkönnyítve a nehezebben alkalmazkodó betegek bentlétét, viszont így nem kerülnek társas helyzetekbe, és ha minden ilyen élethelyzettől megvédjük őket, azzal a rehabilitációjukat ássuk alá. Sokszor önmagában az is segít, ha valaki látja, hogy nincs egyedül a nehézségeivel, de ha elszigetelődik egy egyágyas kórteremben, ez az érzés fog benne kialakulni. Egy másik példa: optimális mértékű stimulációt kell biztosítanunk az osztályos foglalkozások kapcsán, hogy ne hospitalizáljuk a beteget, hanem a reintegrációját támogassuk.

- Milyen szépségeket kínál ez a szakterület? Miért lehet vonzó ez a szakdolgozói pálya?

Ezen a területen sosem látunk két egyforma beteget. Mindennap tartogat valamilyen kihívást, és ezek nem hagyják kihunyi azt a lángot, amivel valaki elindul ezen a pályán. Hatalmas sikerélményt tud nyújtani, amikor egy szétesett elmét segítünk összerakni – még akkor is, ha sokszor ugyanazok a páciensek jönnek vissza hozzánk, hiszen schubokban zajlik a betegségük. Ilyenkor mindig az lebeg a szemünk előtt, hogy a terápia végére ismét visszakapjuk azt a kedves, intelligens, értékes embert, akit a legutóbbi távozásakor láttunk.

Sokan vagyunk, akik más területet is kipróbáltunk szakdolgozóként, jómagam is dolgoztam nőgyógyászaton, sebészeten és belgyógyászaton is, de pár hónap után mindig viszahúzott a szívem a pszichiátriára. Ha valakinek megvan a személyisége ehhez a pályához, beszippantja ez a szakma és nem engedi többé.


Juniális és egészségnap az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben

Nagy sikerrel zárult intézetünk első juniálisa Lehel utcai telephelyünkön. A hagyományteremtő program a telephely fennállásának 140. évfordulója apropóján került megrendezésre.

2023. június 16.

A 13. kerületi lakosokat az OMIII munkatársai változatos egészségmegőrző programokkal és különböző szűrővizsgálatokkal várták. A jelenlévő kórházhigiénés szakemberek a helyes kézfertőtlenítés és a gyakori fertőző betegségek elkerülésének mikéntjébe avatták be az érdeklődőket, el lehetett sajátítani az újraélesztés lépéseit, emellett pedig kollégáink a házi betegápolás, a dohányzásról való leszokás és a drogprevenció kapcsán is tanácsokkal látták el a résztvevőket.

A látogatók emellett gyógytornászainktól tanulhattak az ülőmunkával járó hátpanaszok megelőzését szolgáló gyakorlatokat,  kreatív foglalkozásokon vehettek részt, továbbá a helyszínen lévő dietetikusoktól a megfelelő étrend összeállításában kaphattak segítséget. A Rendőrség munkatársai bűnmegelőzési tanácsadással járultak hozzá a rendezvényhez, és véradásra is volt lehetőség.

A juniális keretein belül Dr. Erőss Loránd főigazgató főorvos felavatta az egykori ikonikus épület, a Vadászkastély emlékhelyét, amely egyben a telephelyen zajló, idén 140 éves gyógyító munka előtt is tiszteleg. Az 1889-ben épült I. számú Pavilonban – a kórházi köznyelvben Vadászkastélyban – az intézet hosszú története folyamán belosztály, kardiológiai őrző, organikus idegosztály és pszichiátriai rehabilitációs részleg is működött, mielőtt végleg bezárta kapuit, majd 2022-ben elbontásra került. Az emlékhely talapzatát a bontás során begyűjtött, közel 140 éves téglákból készítették, a tűzzománc emléktábla pedig Vékony Zsuzsa szocioterapeutánk alkotása.


Kollégánk a Lendület Program nyertesei között

Munkatársunk, dr. Horváth András Attila is elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Programjának támogatását. Az intézetünk égisze alatt működő Neurokognitív Kutatási Központ vezetője „A kortikális hiperexcitabilitás és a kognitív zavarok kapcsolatának multimodális analízise” című pályázatával alakíthat kutatócsoportot a támogatásnak köszönhetően.

2023. június 7.

A program elsődleges célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése. Ennek érdekében az Akadémia itthon tevékenykedő vagy külföldről hazatérő kiemelkedő fiatal tehetségeket és kimagasló teljesítményű kutatókat támogat saját kutatócsoportjuk létrehozásában, illetve sikeresen elindított Lendület-kutatócsoportjuk további működtetésében.

A neurokognitív zavarok, mint az enyhe kognitív zavar (MCI), autizmus spektrum betegség (ASD) és figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) egyre növekvő globális egészségügyi terhet jelentek, a lakosság mintegy 35-40 százalékát érintve. Az új kutatások szerint ezeknél a betegeknél gyakran jelentkeznek epileptiform kisülések az EEG-n, hiperaktivitás a fMRI felvételen és csökkent ingerelhetőségi küszöb transzkraniális mágneges ingerlés során, amelyek az agykéreg idegsejtjeinek rendellenes, fokozott tüzelésének közös jelei is lehetnek, fontos tényezőként szolgálva a kognitív funkciók csökkenésében. A most létrejövő MTA-OMIII Lendület Neurokognitív Kutatócsoport célja ezen összefüggés előfordulási gyakoriságának és idegélettani hátterének elemzése a fent említett betegcsoportokban.

„Transzkraniális mágneses ingerlést, EEG-t és fMRI-t alkalmazunk a pontos incidencia azonosítására referencia populációval összehasonlítva. A kérgi túlzott aktiváció jellemzőit összehasonlítjuk a megfelelő kognitív működés ismert tényezőivel, mint az agyi szerkezetek méretével, a neuropszichológiai teljesítménnyel, a nagy neurális hálózatok funkcionális kapcsoltságával és a idegrendszeri károsodás ismert plazma és liquor biomarkereivel. Munkánk eredményeként jobban megérthetjük a kognitív károsodás mechanizmusát és új, biomarkerekkel is igazolható potenciális terápiás célpontot találhatunk ezen betegségek hatékonyabb gyógyítására”– foglalja össze Dr. Horváth András Attila, aki a kutatócsoportot irányítja a következő öt év során.


Új neuromodulációs eszköz bevezetése az OMIII-ban

Magyarországon elsőként intézetünkben történt meg az új, gyógyszerrezisztens epilepsziát kezelő neuromodulációs eszköz, a SENTIVA VNS neuropacemaker beültetése. A dr. Erőss Loránd főigazgató főorvos vezetésével zajló beavatkozás sikeresen zajlott.

2023. április 17.

A VNS (Vagus Nerve Stimulation) terápiát kifejezetten kontrollálatlan görcsrohamokkal küzdő emberek számára fejlesztették ki, és már közel 125 000 epilepsziás beteg – közülük 35 000 gyermek – számára jelentett életminőséget javító terápiás megoldást világszerte.

A terápiás eszköz enyhe impulzust küld a vagus idegen keresztül az agy azon területeire, amelyek görcsrohamokkal kapcsolatosak. Célja a rohamok megelőzése, mielőtt azok elkezdődnének, illetve azok leállítása, amennyiben ez mégis megtörténne.

Intézetünkben több, mint 10 éve választhatják a páciensek ezt a beavatkozást. A mostani műtét során Magyarországon elsőként implantálták a Livanova cég legújabb fejlesztésű SENTIVA VNS terápiás eszközét, amely olyan funkciókat tartalmaz a korábbiak mellett, amelyek a kezelés testre szabását kínálják például a páciens életmód-preferenciái vagy a mellékhatások kezelése alapján.

A nappali és éjszakai programozás lehetővé teszi, hogy a kezeőorvos 24 órás perióduson belül tetszőleges két időtartamra különböző beállításokra programozhatja a készüléket, az ütemezett programozás segítségével pedig a készülék az orvos által választott időközönként automatikusan növeli a terápia beállításait. 


Kettős évfordulót ünnepelt az OMIII

Két neves évfordulót is ünnepelt az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) ebben az évben. Intézetünk Amerikai úti székhelyén idén 70 éve zajlik gyógyító és kutató tevékenység a neurológia és az idegsebészet területén, Lehel utcai telephelyünk pedig 140 éve segíti a hazai pszichiátriai és addiktológiai betegek felépülését. Az OMIII vezetői szakemberei nagyszabású tudományos szimpózium keretein belül emlékeztek meg a fontosabb mérföldkövekről és vázolták fel az egyes diszciplínák fejlődésének ívét a kezdetektől napjainkig.

2023. április 13.

A rendezvényt Prof. Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára nyitották meg a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

Prof. Dr. Freund Tamás köszöntőjében rámutatott, hogy az OMIII közel másfél évszázados története során számos kiváló személyiséget, tudományos és klinikai iskolát tudott felmutatni, komoly szakmai kultúrát és gazdagságot megőrizve a jövő nemzedékei számára. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az intézet tudományos jelentőségét és kiemelkedő szerepét hangsúlyozta a szakterületein folyó klinikai ellátásban:

 „A tudomány és a kutatás, a társszakmák és a társadalom változásai nagy kihívást jelentenek az elméleti és az alkalmazott idegtudományok számára. Miközben a pszichiátria, az addiktológia, a neurológia és az idegsebészet eltérő sajátosságokkal rendelkező klinikai diszciplínák, közös tudományos alapjuk, szakmai kapcsolódásaik és intézményi integrálódásuk egyaránt a sikeres alkalmazkodás feltételei ezekhez a kihívásokhoz”.

Prof. Dr. Freund Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogyan tudtak új diszciplínák kifejlődni az intézményben, példaként említve az intervenciós neuroradiológia sikertörténetét.

Dr. Takács Péter beszédében az OMIII-t az elme- és az idegtudományok magyarországi fejlődésének letéteményesének nevezte, és méltatta az intézetben található iskolák értékteremtő és újító szerepét mind a tudományban, mind a gyógyításban:

„Ezt a fajta innovatív gondolkodást, amire a tudományban olyan nagy szükség van, az intézet dolgozói, professzorai, osztályvezetői nagyszerűen ültetik át a betegellátásba is. Az OMIII egyik legnagyobb erénye, hogy itt jelennek meg először olyan, akár diagnosztikai, akár terápiás megoldások Magyarországon, amelyek máshol adott esetben még évekig nem elérhetőek.”

Dr. Erőss Loránd, az OMIII főigazgató főorvosa bemutatta az elmúlt év infrastrukturális és szakmai fejlesztéseit az intézetben, az OMIII jelentősebb kutatócsoportjait és oktatási tevékenységét, továbbá vázolta a mentális egészségügyi ellátás fejlesztését célzó koncepció alappillérei és a digitális műtő működésének részleteit.

A tudományos szimpózium első szekciójában Dr. Németh Attila és Prof. Dr. Nyáry István foglalta össze az intézet két telephelyének az Angyalföldi Tébolydától és a Balassa utcától induló történetét napjainkig, majd Dr. Erőss Loránd áttekintette a funkcionális idegsebészet fejlődését intézetünkben a lezionálástól a BCI-ig. Ezt követően Dr. Sipos László a neuroonkológia fejlődését, majd Dr. Czirják Sándor a minimálisan invazív módszerek koponyaalapi sebészetre gyakorolt hatását ismertette.

A második szekciót Prof. Dr. Bognár László bejelentkezése nyitotta, aki videón köszöntötte a vendégeket, majd Dr. Markia Balázs előadásában a gyermek-idegsebészet paradigmaváltásait mutatta be. Prof. Dr. Banczerowszki Péter és Dr. Veres Róbert az Amerikai úton a gerincsebészet területén bevezetett és alkalmazott innovatív módszereket tekintették át, majd Dr. Martos János a neuroradiológia fejlődését vázolta az intézetben.  Dr. Vajda János és Dr. Nagy Gábor a vaszkuláris idegsebészet történetének izgalmas állomásairól beszéltek, a neurointervenció terén pedig Dr. Szikora István és Dr. Nardai Sándor kalauzolta a hallgatóságot a házilagos ballonkatétertől a mesterséges intelligenciáig.

Dr. Sztermen Márton és Dr. Futó Judit a neuroanesztézia és intenzív betegellátás múltjának és jelenének ismertetésével nyitották meg a harmadik szekciót. Prof. Dr. Kamondi Anita a neurológia intézeten belüli fejlődését mutatta be, aztán Prof. Dr. Rihmer Zoltán az öngyilkosság-prevenció és -kutatás kiemelt szempontjait, Dr. Csigó Katalin pedig a kényszerbetegség (OCD) kutatási és terápiás megközelítéseit taglalták előadásukban. Prof. Dr. Kéri Szabolcs intézetünk kutatási eredményeit foglalta össze 2012-től 2022-ig, majd Dr. Lazáry Judit a pszichiátriai zavarok kezelésére szolgáló országos TMS centrumunk fejlesztéséről, Dr. Petke Zsolt pedig az addiktológiai betegek ellátásának fejlődésről tájékoztatta a közönséget. A szimpóziumot Dr. Szuromi Bálint zárta, aki prezentációjábanaz emelt biztonságú osztály (high security) helyét vizsgálta a pszichiátriai ellátórendszeren belül.

Az egész napos tudományos programot gálaest követte, amelynek keretein belül kitüntettük kiemelkedő szakmai tevékenységet végző munkatársainkat és átadtuk az idei év főorvosi, adjunktusi és osztályvezető főorvosi kinevezéseit.

Köszönjük partnereinknek – a C.S. Medical Kft.-nek, a Medtronic Hungary Kft.-nek, a Vascular Venture Kft.-nek, az Unicorp Kft.-nek és a Twinmed Kft.-nek –, hogy hozzájárultak évfordulóink méltó megünnepléséhez!


 

Indonéz delegáció szakmai látogatása

Rangos vendégek jártak intézetünk Addiktológiai Osztályán. Az Indonéz Köztársaságból érkező delegáció tagjai szakmai tapasztalatcsere céljából látogattak el szenvedélybetegek ellátásával foglalkozó osztályunkra.

2023. március 23.

Dr. Petrus Reinhard Golose rendőrfőkapitány úr, az Indonéz Köztársaság Nemzeti Kábítószer Ügynökség (BNN) vezetője és munkatársai márciusban azért érkeztek hozzánk, hogy betekintést nyerhessenek az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Addiktológiai Osztályának munkájába.

A delegáció tagjait Dr. Kis Gabriella orvosigazgató-helyettes és Dr. Petke Zsolt osztályvezető főorvos fogadta az Addiktológiai Osztályon. Vendégeinknek bemutatták az osztály működését és ismertették a hazai szenvedélybeteg-ellátás főbb jellemzőit, majd közösen megtekintették a tavaly felújított osztályt.

A szervezeti egység meghatározó szerepet játszik a szerhasználati problémákkal küzdő páciensek kezelésében, falai között komoly szakmai tudás és tapasztalat halmozódott fel az elmúlt tíz évben.


Kitüntetették kollégánkat

Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át intézetünk dolgozója, med. habil. Dr. Szikora István radiológus, neuroradiológus az intervenciós neuroradiológiai beavatkozások magyarországi meghonosítása terén meghatározó szakmai tevékenysége elismeréséül.

2023. március 16.

Szikora tanár úr 1977-ben kezdett el dolgozni az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben. Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon kezdte meg orvosi munkáját, majd 1988-ban megbízták az intervenciós neuroradiológiai beavatkozások magyarországi meghonosításával. 1991 és 1994 között az Egyesült Államokban dolgozott, ahol nemcsak egyedülálló diagnosztikus neuroradiológiai tudást szerzett, de aktívan közreműködött az intervenciós technikák jövőjét meghatározó embolizációs eljárások kifejlesztésében is. Visszatérése után a Neuroradiológiai Osztály főorvosaként tevékenykedett, majd 2010-ben megalapította a Neurointervenciós Osztályt, amely mára Európa egyik legnagyobb forgalmú osztályává nőtt.

A neurointervenciós technikák magyarországi meghonosításán túl a koponyaűri aneurizmák kezelésében alkalmazott áramlásmódosító eszközökkel kapcsolatos munkássága is kiemelkedő, emellett olyan nemzetközi hírű iskolát épített fel az Amerikai úton, ahová a mai napig a világ minden pontjáról érkeznek orvosok tanulni.

Gratulálunk kollégánknak!

Fotó: Belügyminisztérium


Megújult high-tech műtők az Amerikai úton

A legkorszerűbb orvostechnológia, digitális műtő, robotok, streamelhető beavatkozások: bemutatták a sajtónak és a nyilvánosságnak intézetünk megújult műtőkomplexumát. A 350 milliós eszközberuházás és a digitális műtő koncepciójába illeszkedő informatikai fejlesztés a világ élvonalába emelte az intézményt.

2023. február 28.

Megkezdhették a munkát az OMIII idegsebészei az OMIII műtőiben a csaknem egy évig tartó nagyszabású rekonstrukciót követően, melynek során a négy idegsebészeti műtőt a legkorszerűbb orvostechnológiai eszközökkel szerelték fel, valamint korszerűsítették többek közt a műtők orvosigáz-ellátó hálózatát és villamosenergia-hálózatát is.

Műtőinkben évente mintegy 4000 beavatkozást hajtanak végre munkatársaink. Intézetünknek vezető szerepe van az epilepsziasebészetben, az agyi értorzképződmények következtében létrejött agyvérzések kezelésében, a gyermek-idegsebészetben, de az agytumorok kezelésében is. Világszinten is élen jár az innovatív idegsebészeti technikák kifejlesztésében, mint például a brain-machine interface kutatásban vagy új neuromodulációs technikák bevezetésében. Nálunk hajtották végre Magyarország első robotasszisztált agyműtétjét, valamint a 3D képi megjelenítésre alkalmas exoscope technológiát is az OMIII-ban alkalmazták először.

A most megvalósult felújítás során új orvosi műszereket telepítettek a műtőkbe, valamint a betegellátás és a műtét folyamán keletkező adattömeg tárolására, továbbítására és valós idejű megjelenítésére alkalmas informatikai hálózatot építettek ki. Mindez jelentősen megkönnyíti a multidiszciplináris munkacsoportok számára a műtétek közbeni döntéshozatalt, a szakszemélyzet hatékony együttműködését, a műtői munka szervezését és a biztonságos betegellátást. „Ez számunkra olyan előrelépés, amivel a mai napon informatikailag is fölzárkóztunk a világ legjobban felszerelt intézeteihez” – mondta dr. Erőss Loránd, intézetünk főigazgató főorvosa.

Az informatikai fejlesztés részeként a műtőkben a betegadatok, az MR- és CT-képek, valamint a műtét alatt keletkező képi adatok – mint a mikroszkóp, az endoszkóp felvételei – rendelkezésre állnak, strukturáltan tárolódnak, és zárt, nagy sebességű képtovábbító rendszeren keresztül oktatás céljából az intézeten belül kontrolláltan láthatóvá tehetők. A műtét közben kivetített képek streamingtechnikával a műtőn kívülre is továbbíthatók, ami a hazai és nemzetközi posztgraduális képzés területén nyit új távlatokat.

Fotó: Gortva Attila


Megnyílt intézetünk új klinikai kutatócentruma

Lezajlott intézetünkben Neurokognitív Kutatási Központunk megnyitója. A központ a betegség kialakulásában résztvevő tényezők és a korai felismerést segítő diagnosztikus markerek vizsgálatára fókuszál, együttműködve a világ vezető demenciakutatóival.

2022. november 10.

Világszerte körülbelül 50 millió ember szenved Alzheimer-kórban, hazánkban is legalább 250.000 érintett beteg lehet. Korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető tervezett és egyénre szabott terápiával: becslések szerint időben történő diagnosztikával a kór a páciensek mintegy harmadánál megelőzhető lenne.

Az új kutatócentrumban a világ vezető demenciakutatóival együttműködve dolgoznak kollégáink az Alzheimer-kór korai felismerést segítő diagnosztikus markereinek azonosításán és a betegség kialakulásában résztvevő folyamatok megértésén. A központ létrehozása így segítheti a tudományos kutatás palettájának szélesítését, egyúttal támogatja a klinikai döntéshozatalt és a megfelelő terápiás megoldások alkalmazását. A központot Dr. Horváth András Attila Junior Prima díjas klinikai agykutató irányítja. Az új egység működésében számos kutató, összesen 5 PhD fokozattal rendelkező szakember, 6 PhD hallgató és 15 graduális hallgató vesz részt.

Az Alzheimer-kórra jellemző kóroki eltérések akár már az első tünetek megjelenése előtt évtizedekkel korábban kimutathatók. Ez amiatt kiemelten fontos, mert úgy tűnik, hogy korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető tervezett és egyénre szabott életmódbeli és gyógyszeres terápiával.

Fotó: Index


Úttörő szerep a hazai stroke-ellátásában

Intézetünk Európa öt legnagyobb forgalmú akut stroke intervenciós centrumának egyike, amely hazánkban az agyvérzésen átesett betegek közel felét látja el, és több módon is úttörő szerepet vállal a stroke-betegek ellátásában.

2022. október 29.

Hazánkban évente mintegy 27 ezer ember kerül kórházba stroke megalapozott gyanúja miatt. Körülbelül 12 ezren halnak meg akut agyi érkatasztrófa következtében, a túlélő páciensek közül pedig sokan tartós ápolásra szorulnak.

Magyarországon elsőként az OMIII-ban alakítottak ki folyamatos helyszíni neurointervenciós ügyeletet a stroke-ellátás optimalizálása érdekében, és a Neurointervenciós Osztály orvosai szoros együttműködésben dolgoznak a Neurológiai Osztály ügyeletesével, ezzel is felgyorsítva az akut agyi infarktusban szenvedő páciensek gyógyszeres vérrögoldó és katéteres vérrög-eltávolító kezelését.

Kritikus, hogy a megfelelő terápiás döntés a lehető leggyorsabban megtörténjen, hiszen agyalapi nagyér-elzáródás esetében a beteget azonnal az ilyen esetek kezelésére alkalmas centrumba kell továbbszállítani. A gyors terápiás döntéseket segíti az intézet vezetésével megvalósuló EFOP-5.2.6-20-2020-00004 azonosítószámú projekt egy világszinten is egyedülálló mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszer kialakításáról, amely 2022. október eleje óta gyorsítja fel az akut stroke-betegek sürgős kezelését és támogatja az ellátáshoz való hozzáférés országos fejlesztését.

Fotó: MTI


Dr. Szikora István Főorvos a Környei Társaság ez évi díjazottja

Dr. Szikora István főorvos, az Intervenciós Neuro-radiológiai Osztály vezetője a Környei Társaság ez évi díjazottja. A Környei István professzor tanítványai által létrehozott társaság évente elismerésben részesíti azokat a neurológia területén tevékenykedő klinikusokat, kutatókat, akik munkásságukkal, szakmai teljesítményükkel kivívták a Társaság elismerését.
Megtisztelő az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet számára, hogy az egymást követő két évben az Intézet vezető munkatársai kapták az elismerést, így Prof. Dr. Nagy Zoltán főigazgató után Dr. Szikora István med. habil. főorvos kapta a Környei Emlékfát.


 

Professzor Dr. Nagy Zoltán Főigazgató Pekingben, a CEEC of Hospital Alliance konferenciáján

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) öt munkatársa a főigazgató vezetésével 2017. Április 23-részt vett Pekingben a CEEC (Chenese Eastern European Cooperation) of Hospital Alliance konferenciáján. Ennek keretében az elnök és az európai alelnök megválasztására került sor. Az elnök Yupei Zhao sebész professzor lett. Az elkövetkező évben alelnöknek Merkely Béla professzort a Semmelweis Egyetem klinikai rektor helyettesét választották. Az öt kiemelt program koordinálásában a kardiológiai együttműködést a kínai Huwai Kórház mellett Merkely professzor és a Semmelweis Egyetem Szív és Érgyógyászati Klinikája, míg a neurológiai együttműködést a Peking Union Medical College Hospital, prof. Cui Liying és európai Nagy Zoltán professzor és az OKITI irányítják.
Az intézeti delegáció ezt követően a Northen Jangtsu Peoples Hospital vendégeként Yangtsu-ban konferencián vett részt, ahol minden magyar résztvevő előadást tartott. Az Intézet nevében Nagy Zoltán professzor oktatási, kutatási együttműködést írt alá. A kórház a főigazgatónak a tiszteletbeli elnök és tiszteletbeli professzor címet adományozta.

 



AMERIKAI ÚTON AZ ORVOSI TURIZMUS

Külföldön kívánja értékesíteni szabad kapacitásait az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet

Becslések szerint világszerte évente több tízmillió beteg indul útnak, hogy egy másik országban, olcsón, illetve várakozási idő nélkül gyógyuljon. Az egészségturizmusnak ezt a szegmensét 60-100 milliárd dolláros, dinamikusan növekvő piacnak ítélik a szakértők – derült ki egy, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI) által a betegvándorlásról készített 2009-es tanulmányból. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet vezetése nemrégiben úgy döntött, nem várják meg, hogy a külföldi betegek maguktól találjanak rá az idegtudományok hazai fellegvárára az egészségturizmus világtérképén. Marketingaktivitásaik első célpontjai az arab térség országai, de távlati terveik ennél jóval ambiciózusabbak.
 
Keleten a helyzet változott
 
A világ gyógyturistái ma még főként tengerentúli polgárok (USA, Kanada, Ausztrália), de már Európa olyan országaiból is megindult a betegvándorlás, ahol államilag finanszírozott egészségügyi rendszerek vannak: így például Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból, Ausztriából. Egyelőre az üzlet legnagyobb nyertesei Thaiföld, India, Szingapúr magánintézményei, de az ellenkező irányból is számottevőnek mondható a betegforgalom növekedése. Az arab világ polgárainak elsődleges egészségturisztikai célpontjai a francia, az angol és a német klinikák, ahol azonban a magyar díjak többszörösét kérik el a páciensektől egy-egy műtéti beavatkozásért. Ezt a versenyelőnyt akarja kiaknázni az OITI, amikor a legkülönbözőbb formális és informális csatornákon igyekszik felvenni a kapcsolatot az arab országok egészségpolitikusaival, orvostársadalmával, illetve a gyógyulásra váró betegekkel.
Prof. Dr. Nagy Zoltán főigazgató és munkatársai az elmúlt hónapokban azon dolgoztak, hogy az OITI világszinten is egyedülálló orvosszakmai, ápolási és rehabilitációs tevékenységét be tudja mutatni Magyarország határain túl is. „Bízunk abban, hogy gyógyító kapacitásainkat olyan országok betegei javára is kamatoztathatjuk, amelyekkel az így kialakított kapcsolat Magyarország számára gazdasági és kulturális haszonnal is járhat. Több arab ország hazai nagykövetségével folytatunk megbeszéléseket arról, hogy miképpen tudjuk betegeik számára felajánlani gyógyító munkánkat. A magyar diplomácia vezetőinek, a Külügyminisztérium illetékeseinek és magyar nagykövetségek munkatársainak segítségét is igénybe vesszük munkánk és kapacitásaink külföldi bemutatása érdekében.” – tájékoztatott a főigazgató.
Napjainkban a gyógyturizmus fogalma jóval kiterjedtebb, mint korábban: a hagyományos turisztikai infrastruktúrákat használó rekreációs célú egészségturizmus mellett létrejött a zömmel modern technológiákra épülő orvosi ellátásokat kereső betegvándorlás (az ún. orvosi turizmus). A hazai egészségturizmus súlypontjai között eddig nem szerepelt az idegtudomány és idegsebészet. Az OITI vezetése azonban biztos benne, hogy a hagyományosan jól működő egészségturisztikai ágazatok mellett az általuk végzett magas színvonalú sebészeti, diagnosztikai és rehabilitációs profilok is sikerrel járnak ezen a területen.

Képben vannak

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OITI) ma a harmadik legnagyobb idegsebészeti központ Európában. Világszinten is élenjár a nagy sebészi pontosságot jelentő módszerek, neuronavigációs technikák használatában. Külön osztálya specializálódott minimálisan invazív eljárásokra, amelyek során azonos eredményt kisebb műtéti feltárásból, sokszor csak egy tűszúrásnak megfelelő behatolásból lehet elérni. Mindez, a sokszor bonyolult technikai megvalósíthatóság mellett, gyorsabb gyógyulást, kevesebb szövődményt, kockázatot jelenti betegeiknek.
Az intézet jó hírnevet szerzett az Országos Onkológiai Intézettel és a Debreceni Gamma Sugársebészeti Központtal együttműködésben végzett, sebészeti behatolás nélküli tumorkezelésben, a nagy és nehéz daganatok, sérülések operációiban, valamint a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziák és fájdalmak kezelésében. Náluk található továbbá az ország első és máig egyetlen gyermek-idegsebészeti osztálya is, ahol az idők során szintén felbecsülhetetlen értékű szakmai tapasztalat halmozódott fel.
Az OITI, jogelődjének 1953-as megalakulása óta, egyedülállóan széles spektrumú idegsebészeti központtá fejlődött, de szakmai profilja 2007-ben teljesedett ki, amikor a stroke-on átesett, valamint az epilepsziás betegek általános kezelésével bővült. Az Intézetben egy csapatban, közös fedél alatt dolgoznak idegsebészek, neurológusok, neuroonkológusok, epileptológusok és stroke-szakértők. Ez a betegek számára optimális kezelési körülményeket garantál: házon belüli gyors kivizsgálási időt, azonnali konzultációs és beavatkozási lehetőséget, ami sok esetben egyet jelent a túlélés és a betegséget megelőző életminőség megmaradásának esélyével. Az Amerikai úton évi mintegy 4.000 fekvőbeteget kezelnek, szakambulanciáját közel 20.000 járóbeteg keresi fel.

Álláslehetőségek

Legyen a Munkatársunk!
 
 
 
Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet a hazai idegsebészeti szakma csúcsintézménye.
Szakterületük specialistáinak számító orvosaink nagy elhivatottsággal végzik munkájukat, amelyet felkészült szakdolgozók segítenek. Intézetünk mindehhez igyekszik megteremteni a tárgyi és személyi feltételeket.
 
Tovább...

Tudomány

Cerebrovasculáirs Áramlásdinamikai Kutatólaboratorium
 
 
A Cerebrovasculáirs Áramlásdinamikai Kutatólaboratorium az OITI Neurointervenciós Osztálya és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Hydrodynamikai Tanszéke együttműködésével dolgozik. A Laboratorium célkitűzése az agyi érbetegségek pathogenezisének, kórlefolyásának, illetve kezelésének vizsgálata a helyi áramlástani viszonyok függvényében, számítógépes áramlás szimuláció (Computational Fluid Dynamics, CFD) segítségével.
 
Tovább...

Oktatás

Semmelweis Egyetem ÁOK Idegsebészeti Tanszék
 
 
Az Idegsebészeti Tanszék elsődleges feladata az egyetemi graduális, a posztgraduális és a PhD képzés szervezése, amely magában foglalja az egyetemi hallgatók tudományos diákköri munkájának koordinálását, a szakorvosképzést és orvostovábbképzést. A Tanszék feladatai között az oktatás, a tudományos célú kutatás, a tudományszervezés és a betegellátás egymásba kapcsolódó, egységet képező tevékenység. A betegellátó klinikai hátteret az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet biztosítja.

 
Tovább...

Elérhetőség

Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet elérhetőségei


1145 Budapest, Amerikai út 57.
Tel.: (06 1) 467 9300

E-mail: titkarsag.amerikaiut@semmelweis.hu

Tovább...